Joker monológ

Joker

Mikor a világ gonoszsággal teli,
És minden szalagcím a bánattól rí,
Mikor minden gyalázatos,
Háború és élet gonosz.

De van egy dolog,
amit biztosan megteszek
És ezt én el is árulom önnek,
Mert ettől mindig mosolyra fakadok.

Úrrá lesz rajtam az őrület,
Akár egy lámpával világító szörnyeteg,
Ez az az őrület, amikor az ember szája habzik.

Uram, az élet gyötrelem,
Egy párnázott veremben,
Ahol elűzik nyomasztó terheit.
A mélabúja bármikor átcserélhető gumiszobára.
És injekcióra, naponta kétszer a karjába!

Jöjjön hát a dili, ami megőrjíti,
Vagy lehet akár holdkóros, talán lökött papolós,
Mikor az emberi faj aggódó arcot ölt,
S egy bomba lóg a feje fölött,
Mikor gyereke elkékül,
Maga meg se rezdül
Arca mosolytalan.

Ha az ember hülye, akkor mindenre csak fityiszt mutat.
Testünk satnyaságához mérten a világegyetem óriás.

Ha benn szaggat a fájdalom,
A téboly a nyugalom.
S ha az élet elbánt veled,
Ne erőlködj tovább, inkább őrülj meg!

Batman képregény