Jövőidézés

Nix

A Figyelő úgy működik, mint egy antenna. Megmutatja az embereknek a világvégét újra és újra és újra! Egészen addig, amíg el nem fogadják!

A teljes pusztulás valószínűsége egyre nagyobb lett. Úgy akartuk meggátolni, hogy megmutatjuk. Jól rájuk ijesztünk, mert hát minden értelmes embert tettekre sarkall a tudat, hogy megsemmisülhet mindaz, ami kedves számára. Úgy mentem meg a civilizációt, hogy megmutatom a bukását.

De vajon hogyan fogadták ezt a látomást? Hogyan reagáltak az emberek a közelgő vég lehetőségére? Jól behabzsolták, mint egy csokis eklert! Nem rettegtek a végtől, hanem újracsomagolták. Feltűnt videójátékokban, sorozatokban, könyvekben, filmekben, az egész világ keblére ölelte az apokalipszist és önfelett örömmel rohanni kezdett felé.

Eközben a Földetek a pusztulás útjára lépett. Egyszerre probléma nálatok az elhízás és az éhezés. Hogy lehetséges ez? Kezdenek eltűnni a méhek és a pillangók, olvadnak a gleccserek, rohamosan szaporodnak az algák, egyre csak jönnek a vészjósló jelek, de ti nem veszitek az adást! Minden egyes percben ott rejtőzik egy jobb jövő lehetősége, de ti nem hisztek benne. És mivel nem hisztek benne, nem tesztek semmit azért, hogy valóra váltsátok! Ezért kitartotok a szörnyű jövőnél és megadjátok magatokat neki, egy okból kifolyólag: a jövő semmilyen erőfeszítést nem igényel tőletek a jelenben.

Nix, Tomorrowland