Először 6 éve találkoztunk. Ismeretségünk kezdetén az apa hallani sem akart a fotózásról, nem is engedte, hogy fényképezzek, és csak szép lassan barátkozott meg a helyzettel. Akkoriban az egész család nagyon vad volt, a gyerekek először elbújtak, amikor meglátták a fényképezőgépet a kezemben. Ám ezután két gyerekét ábrázoló fotómmal I. díjat nyertem a Nők Lapja fotópályázatán, a képek megjelentek, a Székelyföldön szinte mindenki látta. “Lehet rámtámad” – gondoltam, amikor legközelebb találkoztunk, de az ellenkezője fogadott: nagyon örült, hogy a gyerekek szerepelnek a lapban.

Most éppen mesefilmet néznek a tévében, az édesapa meg mással beszélget. Szándékosan csak az apát fényképeztem a gyerekekkel, mivel a favágó igen durván bánt velük és a feleségével is. Ám csak egyetlenegy kép születhetett, mert ezután már én voltam az érdekesebb…

Benedek Béla favágó, 11 gyermeke közül néggyel az otthonukban, a Hargita megyei Zetelakán:

Nem sokkal a fotó elkészülte után Benedek Béla kis házuk padlásán felakasztotta magát.

Kerekes István, Földgömb 2010. május-június